Karácsony

Karácsony

A téli napforduló a kereszténységben a Karácsony ünnepe lett. Csak a IV. században kezdték december 25-én megünnepelni a Karácsonyt, addig január 6-a volt a kiemelkedõbb ünnep; ezen a napon keresztelkedet meg Jézus a Jordán folyóban. (Lehet, hogy a keresztények megsejtették e napok kapcsolatát, fontosságát…)

Az „akkori” karácsonyi események felidézése (a gyermek Jézus születése a betlehemi istállóban) a „mai” Karácsonyhoz ad hátteret a karácsonyi eseményekbõl (Lukács 2, 1 – 20) világosan kitûnik, hogy ez egy térben és idõben játszódó történet.

            „Krisztus ezerszer megszülethet Betlehemben, de ha benned nem születik meg, akkor örökre elvesztél.” – Angelus Silesius

A Karácsony – a születés ünnepe

A Karácsony mindhárom születés: fizikai test (Hold – születés),

                                                         lélek (önismeret, önvizsgálat ,lelki erények kialakítása),  

                                                         szellem (megvilágosodás) – születésének ünnepe .

Az antropozófia szerint a testi születésnek (fizikai inkarnációnak) meg kell történnie ahhoz, hogy a szellemi születés megtörténhessen. Vannak olyan fokozatai a szellemi létnek, amelyek csak fizikai állapotban lehetségesek, a köztes létben nem, pl. a Golgotai misztérium…

Karácsony (december 25., Kiskarácsony) és Vízkereszt (január 6., Nagykarácsony) közötti 12 karácsonyi nap (Szent éjszakák) a tudatosan élõ ember számára a befelé fordulás, elmélkedés, imádkozás idõszaka. Ez a 12 nap híd az óév és az újév között; szellemi gyakorlatokkal felveheti az ember a 12 csillagkép erõit ezekben a napokban ; elengedjük az ó-embert, s újjáépítjük az új- embert, magunkat ; R. Steiner szerint ez a 12 nap arról szól, „hogyan juthat el az ember Jézustól Krisztusig”.

Karácsony – Jézus Hold – születése; Vízkereszt – Krisztus Nap – születése.

 „Az Ige testté lett, hogy a test Igévé lehessen.”

Az Advent és Karácsony mélyértelmû díszei közé tartoznak az ún. sejtelmes képek. Az ablakra ragasztva, gyertya elé állítva különlegesen átvilágított képet kapunk. Ezzel a megvilágítási móddal gótikus katedrálisok üvegablakainál találkozunk. Külsõ és belsõ fényben szellemi tényként hatnak a képek. A fény hozza õket hozzánk.

A Karácsonyt már ki –ki családi környezetben ünnepli. A Waldorf – pedagógia ezt az ünnepet meghagyja a család kiváltságának.