Advent

Advent

Az advent idején megváltozik az évszak asztal és megjelenik az osztályokban az adventi koszorú. Reggelenként szép, ha a szülõkkel együtt üljük körbe az évszakasztalon meggyújtott gyertyát és énekelgetjük a karácsonyi dalokat, elõkészüljünk az advent ünnepére.

Az advent szó jelentése: megérkezés (a latin advenire – megérkezni szóból ered), ez azt jelenti, hogy újra és újra megpróbálhatjuk, hogy megérkezzen bennünk valami, abból a magasságos isteni lénybõl, aki a golgotai esemény által szövetségbe lépett a földön élõ emberiséggel. Mindenki átélheti, hogy egy ilyen önmagunkon végzett átalakítás, csak belsõ nyugalomból, a csendes pillanatokban történhet, amelyet a napi történésekbõl kell kiszakítanunk. És mindenki tudja, hogy ezt a belsõ összeszedettséget mennyire megnehezíti a külsõ fényözön és sürgés-forgás kihívása, amely különösen erõs a karácsonyi idõszakban.

Az advent elõkészületi idõ, minden gyermeknek várakozással teli idõszak, hiszen hamarosan jön a Karácsony.

Az adventi naptár a kisebb gyermekek számára olyan eszköz, amellyel az idõ múlása érzékeltethetõ (mert a kicsiknek az idõrõl és a várakozásról nincs elképzelése). Napról – napra haladunk a beteljesülés felé, lassan közeledik a Karácsony.

Szép, egyszerû formája lehet a csillagszõnyeg. Az ünnepi évszakasztalon levõ kék anyagra (a kék szín a várakozás kifejezésének is tekinthetõ) minden reggel egy újabb csillagot (arany papírból kivágottat, szalmacsillagot, szárított százszorszépet) teszünk.

Aki Máriát minden nap közelebb szeretné vezetni a betlehemi jászol kertecskéjében álló istállóhoz, az minden lépést, amit a Szûz naponta megtett, egy kis csillaggal jelölje.

Egy másik lehetséges kép: betlehemi kertecskében - jászol kertecske – kifejezõdhet az alábbi gondolat: „Maga a természet is sóvárogva várja az isten fiának megnyilvánulását.”

„Négy adventi vasárnapunk van. Négy a világ számjegye, amelyben élünk, és ez így épül fel. a nehéz kövek birodalma, erre épül a növényvilág, afölött az állatok világa áll, és végezetül megkoronázza az emberiség birodalma, úgy, ahogy ez a világ fejlõdése során kialakult. Ez a mi világunk.”

             A betlehem alakjai feleljenek meg a bennük élõ archaikus képnek.

Mária – az emberi lélek õsképe.

József – védelmezõ, gondoskodó „nevelõatya”.

Pásztorok – a rájuk bízottat, a védelemre szorulót õrzõk. A belsõ igazságot képviselik, szívük tele van áhítattal, tisztelettel. Igazi alázattal tudják imádni a gyermeket.

A Gyermek - õ a szellemgyermek a lélek ölében (R. S.), õ, aki Karácsonykor megszületett, hogy bennünk is újra ismétlõdõen megszülethessen.

Ökör, szamár – „Egy ökör ismeri az urát, egy szamár ura jászlát, de Izrael nem ismeri, és a népem nem veszi tudomásul.”; alakjuk intésül szolgál.

 Annak ellenére, hogy a kör és a koszorú õsrégi szimbólumok, az adventi koszorú keletkezése csak a XIX. századra nyúlik vissza. A kezdeti 24 gyertya 4-re csökkent; minden advent vasárnap eggyel többet lehet meggyújtani rajta. Ezáltal bent növekvõ fénygazdagságot élünk át, miközben kint egyre csökken a fény…

Advent idõszakának koronája az adventi spirál – ünnep, ahol fenyõágakból spirál formában kirakott utat kell egyenként mindenkinek lejárnia, s a spirál belsejében levõ nagy gyertyáról meggyújtania saját kis gyertyáját, ami egy piros almába van beleszúrva. Ha meggyújtotta, visszafelé indul a spirálúton és leteszi a földre, egy aranycsillagra. (Rengeteg tartalom és jelentés van benne: alma – a teremtés; nagy fény - a Krisztusi fény; kis fény – az ember fénye…)