6. osztály

A hatodikos gyermek életét a folyamatos változás jellemzi: kiskamasz-korba lép, végtagjai növekednek, mozdulatai szögletesekké válnak. E fizikai változásokkal egyidõben a gondolkodásában is változás következik be: ok- okozati összefüggéseket képes felfedezni. Gondolkodása fokozatosan letisztul, egyre tárgyilagosabb lesz és látóköre kiszélesedik.
   Érdeklõdése kinyílik a külvilág iránt, érteni akarja a világ dolgait. Ezt az érdeklõdést különösen a természettudományok tanulmányozásával lehet kiaknázni és táplálni.
   A tizenkét- tizenhárom évesek kritikai képességi is folyamatosan kibontakoznak, mely képességek a természettudományok, a tudományos megfigyelések területén kamatoztathatók.

Irodalom, nyelvtan
Az irodalmi tanulmányok középpontjában Arany János költészete áll, különös tekintettel a Toldira. Emellett megismerkednek a gyermekek a különbözõ költõi eszközökkel, alkalmazzák is azokat. Számos verset megtanulnak az év során. A történelemhez kapcsolódóan pedig különbözõ irodalmi mûveket olvasnak és dolgoznak fel olvasónapló formájában. 
   A magyar nyelvtan tanulmányozásában a szófajokon kívül a mondatelemzések, a magyar nyelv szókincse és a jövevényszavak kerülnek terítékre. Az egyes tantárgyak lehetõséget kínálnak az egész év során fogalmazások, leírások, esszék készítésére. A történelem pedig kínálja a lehetõséget a szónoklatok elõadására.

           

   Megismerkedünk a Római Birodalom alapításának és felemelkedésének feltételeivel és körülményeivel. Megnézzük, hogy teremtettek a betelepülõk már csak a saját erejükre, eszükre és akaratukra támaszkodva új várost magunknak. Foglalkozunk a pun háborúkkal, a köztársaság megszilárdulásával és a római jog kialakulásával. Tanulmányozzuk a császárság, mint új államforma kialakulását, jellemzõit. Megismerkedünk a rómaiak mindennapjaival, a várossal és építményeivel, belekóstolunk a latin nyelvbe. Pannóniáról, annak római emlékeirõl is tanulunk és városunk, Savaria ókori emlékeivel is foglalkozunk. 
                    

Földrajz
Ásványtan- kõzettan. Az ásványtan tanításakor az ásványok, kõzetek megfigyelésével egy olyan területre érünk, mely a természetben tõlünk embertõl a legmesszebb áll. Tanulmányainkat a jellemzõ hegyformák felidézésével kezdjük. Megismerkedünk a Föld szilárd kérgének kialakulásával, majd a különbözõ hegyképzõ kõzetek kerülnek terítékre. Megvizsgáljuk a vulkáni, üledékes és metamorf kõzetek különbözõ fajtáit, valamint szó esik ezek felhasználásáról is. Kirándulásokat teszünk e kõzetek lelõhelyeire is.
   A másik nagy témakör Európa földrajza. A gyerekek megismerkednek a kontinensek elhelyezkedésével és felismerik õket.  Európa földrajzával részletesen foglalkozunk. Elõször áttekintjük, mit is jelent dél-európainak vagy akár északinak, nyugatinak lenni, majd a nagytájak elhelyezkedésével, jellemzõivel foglalkozunk. Megismerkedünk Európa országaival és népeivel.

            

Matematika
Hatodik osztályban tovább gyakoroljuk a már tanult mûveleteket az egész számok és törtek  A gyakorló órák az egész évet végigkísérik. Valós gyakorlati kérdésekhez, problémákhoz kapcsolódó feladatokat oldunk meg. Új terület a közgazdasági matematika, a százalékszámítás és kamatszámítás.
   A másik fontos terület, amivel foglalkozunk, a leíró geometria. Rengeteg szerkesztést végzünk e tárgykörben és a szerkesztések nyomán megismerkedünk – a körbõl kiindulva- a szabálytalan, majd szabályos sokszögekkel és azok tulajdonságaival, a szögekkel és a szögekkel végzett különbözõ mûveletekkel (szögmásolás, szögfelezés).

Fizika
A Fizika új tantárgy a hatodikosok életében. Kísérleti, tapasztalati fizikát tanítunk, ami azt jelenti, hogy a megtapasztalt és megfigyelt jelenségekbõl, végrehajtott kísérletekbõl indulunk ki, nem elméletekbõl. A bennünket körülvevõ világ legalapvetõbb fizikai jelenségeivel kezdjük a tanulmányainkat. A hangtan, fénytan, hõtan, mágnesesség és elektromosság területén végzünk kísérleteket és fogalmazzuk meg megfigyeléseinket.