A gyermek ebben az életkorban, koránál fogva, mozgásában bizonyos könnyedségre és kecsességre tesz szert. A koordinált, kiegyensúlyozott és harmonikus mozgás kulcsfontosságú ebben a fejlõdési fázisban. Lelki fejlõdésükre jellemzõ az, hogy tovább erõsödik az én és a világ megkülönböztetése, növekedni kezd az egyéni, "akarati" tényezõ.
Azáltal hogy növekszik az emlékezõtehetségük, kialakul idõérzékük is. A memória teszi lehetõvé, hogy visszatekintsenek a múltba, és megtervezzék a jövõt, és mindez a tudatosság és a felelõsségérzet megerõsödését indítja el. Intellektuális és morális értelemben a gyermek megérett az új kihívásokra.
Ez év jelzi a gyermekkor és a pubertás közötti fordulópontot. Olyan szintet képesek elérni, amirõl nem is álmodtak volna.
Fõtantárgyak az epochális oktatásban |
Magyar nyelv és irodalomEbben az osztályban az irodalom önálló epochaként jelenik meg, melynek keretében a gyermekek önálló fogalmazásokat kezdenek írni, életrajzi kutatásokat végeznek, vázlatot készítenek általuk olvasott könyvekrõl, és kérdéseket fogalmaznak meg, ajánlásokat készítenek mások számára. Ennek elsõdleges célja, hogy a gyerekek megtanulják világosan kifejezni szándékaikat és kívánságaikat.
A másolást felváltja a tananyag diktálás utáni leírása, ez nagymértékben elõsegíti a helyesírás készségének fejlõdését.
TörténelemA történelmi tanulmányok középpontjában az õsi India, Perzsia, Mezopotámia, Egyiptom és görög kultúra áll.
Sok érdekes példát hallanak arról, hogyan alapozták meg a régmúlt idõk mai kultúránkat.
A történelmi események elbeszélése és leírása által a szóbeli és írásbeli kifejezõképességük fejlõdik. A témákhoz kapcsolódó rajzolás, festés, agyagból való modellezés, a színdarabok, a történelmi szituációk eljátszása a régmúlt eseményeinek, élethelyzeteinek mélyebb átélését szolgálják.
FöldrajzA földrajz-tanulmányok során a gyermekek megismerik a világ egy darabkáját, de oly módon, hogy az ismeretekhez érzések is kapcsolódjanak. A gyermekkoruk középsõ periódusában lévõ gyermekek számára szóló földrajztanítás megkívánja, hogy tapasztalatokon és élményeken alapuló tényekkel ismertessük meg õket. A tanulmányok során "felfedezõ utakra" lehet õket vinni közvetlen lakóhelyük közelében lévõ folyók mentén.
Az 5. osztályosok megismerkednek hazánk és a Kárpát-medence fõbb tájaival és azok jellegzetességeivel. Folytatódik a térképrajzolás, falitérképek, atlaszok használata.
Természetrajz és biológiaA természetrajz-tanulmányok elsõ nagy témaköre a növénytan. 5. évfolyamban a gyerekek a pubertáskor viszonylag nyugalmas idõszakát élik át az ezt követõ kamaszkor viharai elõtt. Ez megfelelõ idõszak a növények tanulmányozásához, melyek növekedése és mozgásai a formák, a megnyilvánulások és a színek nyugodt szépségét sugározzák. Mindegyik növényt a tájjal, a talajjal és a klímával összefüggésben kell vizsgálni.
A növények tanulmányozása csendet, nyugalmat, pontos megfigyelést, a növekedési mozgás észleléséhez való érzéket igényli.
A másik nagy témakör az állattan, melynek keretén belül a már 4. osztályban megismert állatcsoportokat részletesebben tanulmányozzák, bizonyos kijelölt témákat önállóan dolgoznak fel, finom megkülönböztetéseket tesznek a hasonló állatok között.
Matematika
Ötödik osztályban a diákok felfedezik a tizedes törtekkel való számolás praktikusságát. Ebben az évben a fejszámolások állandó gyakorlása és az ismétlés segítségével a gyermekekben kialakul az a képesség, hogy az egész és törtszámokkal, valamint a tizedes törtekkel biztosan számoljanak.
A másik fontos terület, amivel foglalkozunk, a szabadkézi geometria, mely elvezet a mértani alakzatokhoz: kör, négyzet, háromszög, egyenlõ oldalú és egyenlõ szárú háromszög, derékszögû háromszög. Kiinduló pont lehet az egyenes és görbe vonal közti polaritás. Azért, hogy a diákok intenzív tapasztalatokat szerezhessenek errõl, szabadkézzel, körzõ és vonalzó nélkül rajzolnak.
Idegen nyelv
A 11. életév környékén erõsen ritmikus memóriával rendelkeznek a gyerekek, így sokat képesek befogadni. Erõsödik a nyelvtan iránti érzékük, a szókincset már tudatosan tanulják és gyakorolják. Az egyre bõvülõ, változatos szókinccsel képzeletüket használva tudják alkalmazni a szavakat rövidebb történetek megírásában.
Testnevelés
Az ötödik évfolyam vezérmotívuma az ókori görög olimpiai ideál. Az igazság, szépség, és jóság ideálja kell, hogy áthassa a tevékenységeket, míg az öt klasszikus gyakorlat, a futás, ugrás, birkózás, diszkosz- és gerelyhajítás az õsi belsõ mozdulatokat tükrözi, melyek a morális nevelés alapját adják.
A tanév végén rendezik meg a magyarországi Waldorf-iskolák "ókori görög olimpiáját", melyre mindegyik ötödikes osztály egész évben készül. A versenyszámokban való küzdelmeket a nyitó és záró ceremónia, illetve a lakoma foglalja keretbe. A gyerekek városállamokba osztva versengenek és a több napos esemény végén, eredményeik elismeréséül mindannyian medált kapnak.
EuritmiaAz ötödik évfolyamban a nyelvtani elemek elmélyítése mellett különös hangsúlyt kap a hang- és szómozdulat megalkotása. Újdonságként felfedezik a saját alakjuk geometriáját: az ötágú csillagot. Ezt a formát térben is átélik, mozgással bemutatják. A történelemmel összefüggésben a régi kultúrkorszakok hangulatát idézik fel. Õsi templomi táncok elemeivel ismerkednek. A munka alapvetõen frontálisan folyik.
ZeneEbben az életkorban a gyerekeknek újfajta igénye ébred belemerülni a harmónia minõségébe, amely lehetõvé teszi, hogy elõször két-, majd többszólamú darabokat énekeljünk velük. Bár a kotta szerepe évrõl évre nõ az osztályban, a diákok továbbra is tanulnak komoly darabokat hallás után.
Festés
A festésórák lehetõvé teszik az elmélyülést a fõoktatás adta témákban. A növénytan témái arra adnak lehetõséget, hogy a gyerekek "növényhangulatokat" teremtsenek finomabb, árnyaltabb színek használatával.
A földrajz epochához kapcsolódva térképeket festenek, megmutatva a minõségi különbségeket partvonal és óceán, a folyó formái, valamint a hegységek és a síkságok között.
Elmélyítve a történelem epochán tanultakat, mitológiai képekkel is dolgoznak.
FormarajzAz ötödik osztályban a formarajz szabadkézi geometriai ábrázoláshoz vezet. A geometriai formák elforgatásával, tükrözésével különféle minták érhetõk el. A gyerekek kiszínezik ezeket a sokszor virágszerû formákat, így szembetûnõ kapcsolatot teremtenek a növénytan-epochával.
AgyagozásAz agyagból való formázás kiindulópontja a gömb és a piramis alaptapasztalata. Agyagozáskor a fejlõdõ gyermek természetében aktív formáló-erõkkel dolgozunk. Ilyenkor a forma-, mozgás- és a tapintóérzék válik különösen tevékennyé. A munkára való ránézéskor a gyermek "látó-képességei" aktiválódnak különösen erõteljes módon.
KézimunkaA 10. és 12. életév közötti gyermekekben a harmóniával együtt kerül elõtérbe a kör, mint az újból megjelenõ egység jelképe. Elsajátítják az 5 tûvel való körkötés technikáját, melynek segítségével zoknit és egy- illetve ötujjas kesztyût kötnek.
Az olimpiához kapcsolódva görög ruhákat varrnak, melyeket a történelmi kornak megfelelõ mintákkal díszítenek textilfestéssel, vagy hímzéssel.
Fafaragás
A gyerekek megismerkednek a különbözõ anyagokkal, fafajtákkal, és nem utolsó sorban a fafaragáshoz szükséges alapvetõ szerszámokkal, pl.: fafaragó-késsel, fûrésszel, kézifúróval, kalapáccsal, reszelõvel, stb. Ezek segítségével kérgekbõl, gallyakból különbözõ alakzatokat, varázslatos állatokat, törpéket, juhot és pásztort készítenek. Késõbb egyszerû használati tárgyakat is faragnak, mint pl.: vajazókés, keverõkanál, stb. Az év során megtanulják a fejsze használatát, tûzifát hasogatnak, darabolnak.